A kedvenc Queen-számaim - II. rész

Sziasztok! Elérkeztünk a legizgalmasabb részhez!

Jön a TOP 5, nézzük, melyek a favoritok. De még a végén lesz egy kis plusz is, úgyhogy ne kattintsatok el rögtön!

5. Good Old Fashioned Lover Boy

• Főleg a dal eleje tetszik nagyon, ahogy egyre hangosabb lesz az énekhang. A szöveg végig nagyon vicces, egy régimódi gavallér udvarlását festi le, és a közepe felé elhangzik egy ismert altatódal dallama.

4. Love Me Like There's No Tomorrow

• Nagyon kétségbeesett szám, épp emiatt ilyen gyönyörű. A Mr. Bad Guy című albumon szerepelt, tehát nem a Queen, hanem csak Freddie Mercury nevéhez köthető.

3. Mother Love

• Ha a szövege még nem lenne elég szomorú, akkor sajnos a háttértörténete a legszomorúbb helyre helyezi. Ugyanis ez volt Freddie utolsó dala, és el is mesélem ezt a tragikus történetet. Mercury nem akart a betegségével foglalkozni, ezért az utolsó hónapjaiban is belevetette magát a munkába. Tudta, hogy azokat a dalokat, amelyeket ebben az időszakban énekelt fel az albumra, az emberek valószínűleg csak a halála után fogják hallani. A Mother Love-ot is elkezdte felénekelni, de aztán szólt Briannek, hogy fáradt, majd később visszajön, és befejezi. Sajnos már nem tudott visszamenni... néhány hónappal később meghalt, így a szám végét Brian énekelte fel. Azt tartják róla, hogy méltó lezárása ennek a grandiózus életműnek.

2. Lily Of The Valley

• Sajnos nagyon rövid, de a szépsége kárpótol mindenért. Egyébként nagyon érdekes, hogy miután rábukkantam, akkor láttam, hogy egy interjúban: Rami Malek (a Bohém Rapszódia főszereplője) a kedvencének jelölte a Somebody To Love mellett. 

És érkezik az első hely....

A kedvenc Queen-számom a...

1. You Take My Breath Away

• Ha ezt a felvételt nem találom meg, akkor valószínűleg nem ez lenne az első helyen. Az albumon szereplő anyag sokkal kevesebb érzelmet közöl, messze elmarad ettől a koncertfelvételtől. Szerintem nem is kell többet írnom erről. Csak hallgassátok meg! Valami van ebben a dalban.

+ Van még néhány dal, ami nem került be az első tízbe, de mindenképp szeretném megemlíteni őket...

• Jealousy
• In The Lap Of The Gods
• White Queen
• Love Of My Life
• The March Of The Black Queen
• Nevermore
• Too Much Love Will Kill You

És 2 különleges dal:

Delilah

• Ez egy nagyon vicces dal, mert először azt gondolnánk, hogy egy lánynak íródott, de végül kiderül, hogy Delilah egy imádott macska! Még nyávogás is van a számban!

Drunk Bohemian Rhapsody

• Egy kis alkohol megtette a hatását Freddie-nél... szerintem sok rész jobb, mint az eredetiben!

A kedvenc Queen-számaim - I. rész

Sziasztok! Végre megoszthatom veletek a kedvenc számaimat!

Mivel elég hosszú a lista, ezért két bejegyzésre bontottam. Ebben a bejegyzésben a tizedik helytől a hatodikig fogunk eljutni. Az első öt, és a különlegességek a végére maradnak!

Ahogy ígértem, felfedem a saját toplistámat, vagyis kiderül, melyek a kedvenc Queen-számaim. Előre leszögezném, hogy ez a lista nem a leghíresebb számok listája. Sőt, valószínűleg alig lesz olyan, amit ismertek. Több oka van ennek, sőt még az okoknak is vannak okai. Az első ok szubjektív: ezek a kedvenc számaim. És szerintem ehhez sokban hozzájárult az is, hogy ezek nem a minden nap "unásig" játszott nóták. Ezek mindig hoznak egy kis újat, mindig élvezettel hallgatom őket, mindig figyelek a számra. Egy igazi rajongó nem csak a híres dalokat szereti, nem igaz? Mindig keresem az újabb dallamokat, amelyek olyan fülbemászóak, hogy hetekig vagy hónapokig dúdolom őket. Ilyenkor igazi gyöngyszemekre bukkanok. Ezeket szeretném megosztani veletek. Nagyon ajánlom a számok meghallgatását, amit ugyanúgy, mint eddig, a dal neve alá rejtett link segítségével tehettek meg. Így ha azt mondják, hogy Queen, nem csak a Bohemian Rhapsody, vagy a We Are The Champions fog eszetekbe jutni.

Jó zenehallgatást!

10. Don't Try So Hard

• A tizedik helyre egy olyan szám került, mely hangzás szempontjából talán a legkülönlegesebb az összes közül. Legtöbbször falsettoban énekel Freddie, vagy egyszerűen csak magas hangon, ami egészen hátborzongató - persze jó értelemben. 

9. The Millionaire Waltz

• Ez a dal azért különleges, mert a modern zenei stílust kiválóan keverték a keringő lágy, légies dallamaival. Nem megszokott, és épp ez tetszik annyira benne.

8. Spread Your Wings

• Egy energikus szám, mely őszinte, és engem jobb kedvre derít. A Bohém Rapszódiában is feltűnt egyszer, John Deacon írta, tőle ez a kedvencem! Egy érdekesség, hogy a klip Roger Taylor kertjében készült...

7. Sail Away Sweet Sister

• Nemrég találtam ezt a kis gyöngyszemet, mostanában nagyon sokat hallgatom. Annyira megtetszett, hogy már fel is kúszott a hetedik helyre.

6. All Dead, All Dead

• A videoklip egyértelműen az első helyre repítené, de itt inkább a hangok számítanak. Az a helyzet, hogy azok is nagyon szépen csengenek! A klip végén fekvő robot nem csak véletlenül jelenik meg, ugyanis ez a robot van 1977-es News of the World borítóján. (És ez a dal azon az albumon jelent meg...)

A következő bejegyzésben érkeznek az izgalmas dobogós helyek, és persze pár érdekesség!

Roger Taylor

Sziasztok! Íme az utolsó bandatag! Jó olvasást! Hallgassátok meg a linkek alá rejtett zenéket!

Roger Taylor maradt utoljára a bemutatások sorában. Ő (volt) a dobos, de ugyanúgy írt számokat is, sőt sokszor a vokálozott is. May és Mercury mellett jelentős szerepe volt a bonyolult, többszólamú vokálok kialakításában, mind a stúdióban, mind a koncerteken. Taylor szerint ami hatásossá tette hármójuk vokálját, az a következő volt: 

„Brian nagyon mélyre tudott lemenni, Freddie-nek nagyon erőteljes hangja volt középen, én pedig a magas hangokban voltam jó.”

A szeme fényérzékeny, ezért szinte minden fotózáson, koncerten és nyilvános eseményen napszemüveget visel. Ő volt az első brit, aki a királyi család tagjain kívül még életében szerepelt egy angol bélyegen. 1998-ban a házának kertjében állított sátorból közvetített lemezbemutató koncertje bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a legnézettebb élő internetes közvetítés. 40. születésnapi buliján a kertjében felállított katonai reflektorokkal világította meg az eget, mire a teljes Surrey grófságban UFO-készültségbe helyezték a rendőrséget és a katonaságot. Korábban a birtokának bejáratánál elhelyezett kőoroszlánok miatt került összetűzésbe a helyi önkormányzattal; válaszul ronda, világító kertitörpéket építtetett. A szóban forgó házának kertjében forgatta a Queen 1977-ben a Spread Your Wings és We Will Rock You című dalaik videoklipjét.

We Will Rock You...

A híres klip

Híresebb művei: I’m in Love with My Car, Radio Ga Ga, A Kind of Magic. 

Érdekességek:

A médiacézár Ruper Murdoch kíváncsi pletykalapjaival igencsak megkeserítette a Queen tagjainak életét, különösen a haldokló Freddie Mercury-ét. Taylor egy dalban állt bosszút, mely a Dear Mr. Murdoch címet viseli és erősen kritizálja a kiadói módszereket és minőséget. Hasonló indíttatásból 10,000 fonttal támogatta a Manchester United focicsapatot, hogy ellen tudjanak állni Rupert Murdoch vásárlói szándékának.

Brian May

Sziasztok! Jó olvasást! 

Bemutatkozik Brian May, a Queen szólógitárosa, aki Freddie után a banda második leghíresebb tagja (volt). Szintén közönségkedvenc, a lányok kedvence, de a hajkoronáján kívül az eszéről is lesz szó.

May autodidakta módon tanult meg gitározni: az apja megmutatott neki öt-hat akkordot az ukulele-bendzsón, és később ezeket alkalmazta gitáron is. Fiatalkorában Ricky Nelson, Elvis Presley és a Shadows lemezeit hallgatva utánozta az azon hallható hangzást. Később még nagyobb hatással volt rá George Harrison vegyes stílusú, „szabadgondolkodó” játéka, Eric Clapton, aki ráirányította a figyelmét a blues-rockra, Jeff Beck, akinek csodálta a torzított hangzását, Jimi Hendrix tudása pedig annyira elbűvölte, hogy valahányszor látta vagy hallotta játszani, elvesztette az önbizalmát.

Híres gitárja az apjával közösen épített Red Special volt, a felvételeken és a koncerteken szinte kizárólag ezzel, néha pedig a másolataival játszott. A gitár egyedi készítése egyedi hangot eredményezett: a hosszú, ütő alakú mahagóni nyaknak nagy szerepe van a gitár zengő tónusának létrehozásában, a félig tömör test pedig éppen megfelelő gerjedést produkál. A Burns hangszedők a telt, de mégis éles tónust biztosítják. Ezeknek a bekötését May saját maga tervezte: mindegyikhez egy kétállású kapcsoló és egy szabályozó gomb csatlakozik, így a be- és kikapcsolásukkal lehet variálni a gitár hangzását. Pengetőnek hatpennys érmét használ, amely puha fémből készült, és recés éle van, ezért konkrétabb, határozottabb hangot lehet vele előidézni, mint a műanyag pengetőkkel.

May iskoláskorában jól tanult, és 1965-ben olyan jó eredménnyel végzett a középiskolában, hogy az Imperial College-ban ösztöndíjjal tanulhatott tovább. 1968. október 24-én a Royal Albert Hallban tartott ünnepségen az anyakirálynőtől vehette át a BSc diplomáját. Ezután Nagy-Britannia vezető csillagásza, Sir Bernard Lovell felajánlott neki egy állást a Manchester melletti Jodrell Bank obszervatóriumban, de May visszautasította, egyrészt mert a doktori címet is meg akarta szerezni, másrészt mert a zenélés is Londonhoz kötötte. Az elkövetkező időszakban teljes munkaidőben matematikát tanított egy középiskolában, és a csillagközi porról írt doktori disszertációján dolgozott. Akkori professzora szavaival élve „csak egy lökésre” volt a disszertáció befejezésétől, de nem tudta összeegyeztetni a tudományos karriert a zeneivel, ezért végül az utóbbi mellett döntve félbehagyta a tudományos munkáját.

És végül pár szó a a hajáról. A híres hajköltemény egész pályafutása alatt végigkísérte. Máig nem akart megválni tőle, ez a legfőbb ismertetőjegye.

Találkozunk a következő cikkben!

Díjat nyert a Bohém rapszódia!

Sziasztok! Üdvözlök mindenkit újra itt!

Boldogan jelenthetem be, hogy egy nem várt bejegyzéssel gyarapodik a lista, aminek én örülök a legjobban! Ez a hír nagyon aktuális, végre nem egy 30 vagy 40 évvel ezelőtti eseményről lesz szó!

Golden Globe díjat nyert a Bohém rapszódia a legjobb drámai film kategóriában!

Több szempontból is meglepetés született. Először is: a szakújságírókból verbuválódott HFPA nevű szervezet tagjai egyáltalán nem voltak elégedettek a film megjelenésekor. De ők döntöttek, és végül így döntöttek. A másik meglepetés a film kategóriájában rejlett, ugyanis nem a musical kategóriába, hanem a drámai filmek közé került. Ez a furcsa döntés azonban könnyen megmagyarázható: presztízs oka volt: ez a legfontosabbnak tartott kategória.

A hab a tortán: Rami Malek díja. Ő a legjobb férfi szerepért járó díjat zsebelte be a drámai filmek kategóriában. Erre viszont sokkal inkább lehetett számítani, régóta rebesgették a madarak, hogy nem marad jutalom nélkül a parádés alakítás.

Ezen a linken megnézhetitek a díj átvételekor tartott beszédét is, mely olyan egyedire sikerült, mint amilyen ő maga.

A rendhagyó cikk után visszatérünk a megszokott kerékvágásba: a következő bejegyzésben folytatódik a csapat tagjainak bemutatása, majd a többi csemege.

John Deacon

Itt a következő tag! Jó olvasást! És hallgassátok meg a linkek alatt elrejtett számokat!

A tagok közül John Deacon-ről mondhatjuk el a legtöbb leget. Ő a legfiatalabb, ő csatlakozott a legkésőbb a zenekarhoz és talán ezért ő írta a legkevesebb dalt. Ennek ellenére társaihoz hasonlóan több nagy sikerű dal fűződik a nevéhez: You’re My Best Friend (feleségének, Veronicának címezte a dalt, mivel nem sokkal a lemez megjelenése előtt házasodtak össze, később a Queen egyik legnépszerűbb szerelmes dala lett), Another One Bites the Dust és I Want to Break Free. Alkalmanként ritmus- és akusztikus gitáron, és billentyűsökön is játszott.

Első zenekarát 1965-ben alapította, és a The Opposition névre keresztelte. 1969-ben elhagyta a csapatot, mert felvették a Chelsea College-ba.

Bár az erősítőjét és a basszusgitárját otthon hagyta, hogy az elektronikai tanulmányaira összpontosíthasson, kevesebb, mint egy év után újra a zenélés gondolata kezdte foglalkoztni. Pont ebben az időben történt, hogy Brian May, Freddie Mercury és Roger Taylor megalapította a Queen együttest, és meghallgatásokat szerveztek, basszusgitárost keresve. 1971-ben egy diszkóban bemutatták őt Rogernek és Briannek. Néhány nappal később meghallgatták, és felvették az együttesbe. Állítólag ő volt a hetedik a meghallgatottak sorában.

Ő volt az együttes legcsendesebb tagja, és jól értett a pénzügyekhez, ezért ő kezelte az együttes pénzeit (ez a mai napig is így van, pedig már nem tartja a kapcsolatot a csapattal, csak az ehhez kapcsolódó dolgokat intézi). Mivel elektronikai tanulmányokat végzett, ő maga állt neki elkészíteni Brian May-nek egy erősítőt, amit Deacy Ampnek neveztek el, és sok felvételen használták, például a Bohemian Rhapsody egyes gitárszólóiban. Freddie halála 1991-ben leginkább John-t rázta meg a bandatagok közül. Később úgy nyilatkozott, hogy "Freddie-t lehetetlen pótolni." A Queennel 1991 után összesen háromszor lépett fel – a "The Freddie Mercury Tribute Concert"-en 1992. április 20-án, majd Midhurst-ban egy jótékonysági koncerten Roger Taylorral 1993. október 18-án és egy nyitóünnepségen Párizsban 1997, január 17-én Elton Johnnal, aki a „The Show Must Go On" című számot énekelte – ezután határozta el, hogy visszavonul a zenéléstől.

Az utolsó nyilvános megjelenése az együttessel egy 1997-es AIDS jótékonysági rendezvényen volt. Az utolsó közös daluk a No-One but You (Only the Good Die Young).

Ha valaki még többet szeretne megtudni a szelíd Queen-tagról, az Domit keresse meg, ő ugyanis nagy rajongója, mindent tud róla.

Freddie Mercury

Sziasztok! Bemutatom a frontemberünket!

Ezzel a bejegyzéssel kezdetét veszi a zenekar tagjainak leírása. Ebbe minden beletartozik: a külsejüktől kezdve a magánéleten át a hozzájuk kapcsolódó érdekes történetekig. Nyilvánvalóan Freddie-ről sokkal többet lehet írni, mint mondjuk Roger Taylorról, de azért azt se szeretném, hogy túlzásba vigyem, és unalmassá váljon az olvasás.

Először gyorsan essünk is túl a külső leírásán, stílusán. Muszáj szót ejtenünk erről is, mert több szempontból elég jellegzetes a megjelenése.
A leghíresebb ismertetőjegy az a bizonyos bajusz, amit a harmincas éveiben kezdett el hordani, amikor rövidre vágatta a haját. Eleinte nem tetszett a nézőknek. Olyannyira nem, hogy a koncerten borotvával dobálták meg. Ez a bajusz mégis sokáig kísérte őt, sőt, amint már írtam, a legfőbb védjegye lett. Halála előtt pár évvel tüntette csak el, vagyis helyesebben borostát növesztett hozzá.
A második helyen egyértelműen a szabályozatlanul kiálló elülső négy foga áll. Sok találgatás létezik, hogy miért nem szabályoztatta őket sose. Freddie elmondása szerint: nem volt ideje, de ennél inkább valószínűbb érv az, hogy a különleges énekhangját féltette. Nem szerette fogait, de mégis sokszor viccelődött velük:

 „Rod Stewart, Elton John és én össze akartunk hozni egy bandát. Hármunk után Hair, Nose & Teeth-nek (Haj, Orr és Fogak) neveztük volna. De nem jött össze, mert nem tudtunk megegyezni a szavak sorrendjében. Én természetesen azt akartam, hogy Teeth, Nose & Hair legyen.Nem szeretem, hogy a fogaim előreállnak. Ettől eltekintve tökéletes vagyok.”

Mutatok képeket az öltözködéséről is, ami általában extravagáns és lázadó volt.

Halála előtt egy kicsit elegánsabbra váltott. Egy kép az öltönyös Freddie-ről:

Ha a fellépései alapján alkotott véleményünkre és megfigyelésünkre alapozunk, akkor mindenki azt gondolja, hogy ahogy az öltözködése, úgy ő is nárcisztikus, feltűnősködő és hiperaktív volt. Ám saját elmondása szerint létezett egy másik oldala is. Sőt, ez volt az igazi személyisége, a színpadon egy leplet húzott magára. Ez a Freddie visszahúzódó és zárkózott volt, aki rengeteg szeretetet igényelt, és ő is elkényeztette a hozzá közel állókat. Hiszek neki. Sokaknak meg kell változni közönség kedvéért. Valószínűleg visszahúzódó, félénk kiállással nem lehetett volna úgy buzdítani a tömeget. Mai napig a világ valaha élt egyik legjobb előadójának tartják. A színpadon legfőbb különlegessége a talp nélküli mikrofon és teátrális mozgása volt. Sokszor énekeltette a közönséget. Hangszálait nem kímélte, így a hangja élőben - az évek múltával - kissé megkopott. De profi előadásmódjával remekül kiegyenlítette a hangszínbeli különbségeket.

1987 áprilisának végén AIDS-et diagnosztizáltak nála. 1989-ben már a külsején is látszott a változás: lefogyott és bőrén a Kaposi-szindróma sebhelyei mutatták a szomorú valóságot. (A These Are the Days of Our Lives, Freddie legutolsó klipje azért fekete-fehér, hogy ne látszódjanak az arcán ezek a sebek, de ebben a "Hogyan készült?" videóban felfedezhetők a sebek.) Mindezek ellenére csak halála előtt egy nappal adott ki közleményt, melyben tudatta a világgal, hogy AIDS betegségben szenved. 1991. november 24-én aludt el örökre.

Egyéb érdekességek:

• Sokan azt gondolják, hogy Mercury angol és perzsa felmenőkkel rendelkezett, valójában azonban párszi indiai származású volt, a zanzibári Stone Townban látta meg a napvilágot. Gyermekkori neve Farrokh Bulsara volt.
• Freddie rajongott az operáért. 1975-ben meg is jelent egy albumuk A Night at the Opera címmel (benne pedig a Bohemian Rhapsody, melynek egyik szakasza operai hangzású. Sőt, 1988-ban a Barcelona névre keresztelt albumát teljes egészében ennek a stílusnak szentelte. Együtt énekelt a világhírű szopránnal, Montserrat Caballéval is.
• Freddie nem homoszexuális, hanem biszexuális volt. Fiatalkorában 6 évig élt Mary Austinnal, akit élete szerelmének nevezett, és később örökségének nagy része is hozzá jutott. Később voltak mindkét nemmel "kitérői".